Császármorzsa, ami inkább daramorzsa

Egészen mostanáig abban a hitben éltem, hogy amikor ezt az ételt készítem, akkor császármorzsát sütök. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen így van. Az eredeti császármorzsa nem tartalmaz búzadarát (még anno itthon csak azért tettek bele, hogy laktatóbb legyen).
Úgyhogy maradhatunk a daramorzsa elnevezésnél. Hogy még hitelesebb legyen a neve, múltkor eltértem az eredeti recepttől, és semennyi lisztet nem tettem bele. Úgy is finom volt.
Általában szoktak a tésztába mazsolát is tenni, de ezt én mindig kihagyom, mert a mazsolát nem eszem meg semmiben, az aszalt szilvás zabpehelycsókot kivéve. (Ez amúgy valószínűleg azért van, mert kiskoromban imádtam a mazsolát, és megettem belőle annyit, amennyit az ember egy élet alatt eszik meg. :D)
Ha elfelejtjük egy órával a sütés előtt bekeverni a búzadarát, áztassuk meleg tejbe, és kevesebb idő (kb. 40 perc) is elég lesz neki.

Hozzávalók

A tésztához:

• 10 dkg búzadara
• 1 dkg liszt
• 3 tojás
• 10 dkg kristálycukor
• 2,5 dl tej

A sütéshez:

• 1 dkg vaj

Elkészítés 

1. A lisztet összekeverjük a búzadarával és a tejjel. A masszát egy órán át állni hagyjuk.
2. A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgájákat habosra keverjük a cukorral, és összekeverjük a masszával.
3. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk a keverékbe.
4. A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk. A masszát a serpenyőbe öntjük.
5. Egy fakanállal folyamatosan kevergetjük, amíg szét nem esik kisebb darabokra.