Szülinap

Ma vagyok 19, tegnap este pedig négy barátnőm meglepett, és eljöttek felköszönteni. Csak szeretném megmutatni azt a gyönyörű (és nem mellesleg nagyon finom) tortát, amit készítettek.:)
Ha recept lesz, majd megosztom veletek azt is, egyébként narancsos trüffeltorta.
Időközben átlinkelték nekem a receptet, itt megtaláljátok, de természetesen volt benne egy-két változtatás.:)

Itthon később lesz ünneplés, mert a testvérem nincs itthon, de Oreo tortát tervezek.:D

Mézeskalács múzeum és történelem

A múlt héten volt egy háromnapos osztálykirándulásunk, az utolsó. Szekszárdra mentünk, sok helyen voltunk, és nagyon jó volt. :)
De ami gasztronómiai szempontból érdekes volt, az a mézeskalács múzeum. Feltétlenül látogassatok el oda is, ha Szekszárdon jártok!
Most erről írnék egy kis beszámolót, lehet, hogy kicsit hosszú lesz, de megtudhattok pár érdekes dolgot a mézeskalács eredetéről, készítéséről, stb.
A Petrits család múzeumában voltunk, akik már a 19. század elejétől kezdve sütik a mézeskalácsokat, azóta folyamatosan, apáról fiúra szállt ez az üzlet.
A mézeskalács mellett készítenek még cukorkákat, és gyertyákat is.

A mézeskalácsos mesterség története

A magyar mézeskalácsosság eredete és története nem tisztázott. Bátky Zsigmond szerint a mesterség 300 éves, német eredetű, és az első céh 1619-ben alakult Pozsonyban. Romhányi Gyula azt állítja, hogy a mesterséget a 12-13. század folyamán az Erdélybe betelepült szászok hozták magukkal. Fábián György szerint a mézeskalácsot a szerzetesrendek terjesztették el. Többen egyetértenek azzal, hogy a mézeskalácsot már a középkorban is készítették Magyarországon.

Az biztos, hogy már a görögök is készítettek mézes lepényt, és a rómaiak is fogyasztottak mézeskalácsot. A korongon készült kerek alakú cserépformák, amellyel a mézeskalácsot megformázták, az Aquincumban és a Dunántúl más településein folytatott ásatásokban nagy számban kerültek felszínre.

Németország területén már a 13. századtól kezdtek a mézeskalácsosok céheket alapítani.

Az egyik német város apácái a 17. század közepén mézeskaláccsal, sajttal, és fánkkal ajándékozták meg egymást. Így vándorolt át a mézeskalács készítés a zárdákból a városi iparba.

Lengyelországban már a 16. században kezdték el sütni a mézeskalácsot, a díszesebb formák pedig a reneszánsz idején terjedtek el.

A magyarországi céhek a 17. század elején német hatásra alakultak meg. De Sopron megyében már a céhek megalakulása előtt is dolgoztak mézeskalácsosok, tehát csak a céhesedés indult meg német hatásra.

A mézes pogácsa szó 1554-ben, a mézesbáb szavunk 1587-ben fordul elő először nyelvemlékeinkben. A 16. századi szakácskönyvek is tartalmaznak adatokat a mézeskalács készítéséről, és említik az önálló mézeskalács mesterséget is.

Sajnos a mézeskalácsos mesterség száz évvel ezelőtt hanyatlásnak indult. Sok mester már nem tudott megélni a mézeskalács készítéséből. A hanyatlás oka a cukorkagyártás és a cukrászat megjelenése volt.

A mézeskalácsos mesterség elsajátítása

A 18. század elején céhlevelek szerint a tanulni kívánó fiatalokat inas vagy apród néven szólították.

Egy mesternek összesen két inasa lehetett.

Az inas feladata az volt, hogy reggel 5 órakor befűtsön a kemencében, és 6 órakor csörömpöljön a nyújtófával a táblán, ezzel hírt adva a munkaidő kezdetének.

Az inast először arra tanították meg, hogyan kell a tésztát a formába benyomkodni. Amikor a tanuló kitöltötte inas éveit, közös céhgyűlésen felnyitott céhláda előtt szabadították fel.

A felszabadítás után a tanuló a legények közé került. Amikor a mesterlegény munkába akart állni, jelentkeznie kellett a céhmesternél, és nála egy hétig dolgozni. Utána vándorolnia kellett, hogy bővíteni tudja ismereteit.

A vándorlásairól visszatérő legénynek bizonyítania kellett, hogy mesterségét céhes helyen tanulta, ha be akart lépni a céhbe. Ezután engedélyt kérhetett a remekkészítésre. A remeket a céh által meghatározott formákon kellett elkészíteni. Ha elfogadták a munkáját, bekerült a céhbe.

A mézeskalács készítése

A mézeskalácsosok készítményeit a szakirodalom alapanyagaik alapján 3 csoportba sorolja: mézes-, cukros-, és lédig tészta.

A mézes tészta alapanyaga a méz, a liszt, és a cukor. A mézes tésztában a méz és a cukor aránya 25 % cukor és 75 % méz. Lisztnek alacsony sikértartalmú búzalisztet és rozslisztet alkalmaznak. Kiegészítő anyagnak tehetnek bele sütőport, szódabikarbónát, vagy szalalkálit.

Ha a mézestésztát összekeverték, akkor néha érlelik 2-3 hónapot is, mert úgy tartják, hogy ez kedvezően befolyásolja a termék minőségét. Ezek után tesznek hozzá még további járulékos anyagokat (tojássárgája, tojás, fűszerek, lazító anyagok).

A tészta sütése után következik a díszítés, amit ájzolásnak neveznek. A tészta felületét bevonhatják piros festékkel. Amikor szikkadni kezd a festék, belenyomják a tésztába a tükröt vagy a bilétet (szerelmespárt ábrázoló képecskék). A díszítést besűrített, forró cukorszörppel vagy ennek tojáshabos keverékével készítik el.

Igen kedvelt még a pólyás baba, a huszár, a ló, és a virág forma is.

Forrás: Petrits mézeskalács

Nekünk mesélték, hogy céges megrendelésre készítenek különböző formákat is, mint például ezek:

Megnéztünk egy filmet arról, hogyan készítik a cukorkát, és a mézeskalácsot.

Ez pl. egy cukorka minta:

A film után vásárolhattunk és feldíszíthettünk egy-egy mézeskalács szívet.

Itt vagyok én, éppen díszítek:

A csoki nyomában

Imádom a csokit. Gondolom még sokan vannak vele így rajtam kívül :)
Múltkor kérdezték tőlem, hogy tudom-e, hogy honnan származik a csoki.
Úgyhogy kedvem támadt egy kicsit utána nézni az egész csoki témának.
A kakaófa neve (Theobroma cacao) annyit tesz „istenek eledele". Azt hiszem, rászolgált a nevére.
A csoki azték eredetű. Az aztékok nyelvén a xocolatl (ejtése: sokolatl) jelenti a csokoládét. Innen ered, és szinte minden nyelven hasonlít a hangzása az eredeti aztékhoz.
Szóval az aztékok itták először a csokoládét. Egyébként a kakaóbabot (amiből a csoki készül) az aztékok régen olyan értékesnek tartották, hogy pénznek használták. Már akkor is tudták, hogy a csoki milyen értékes :D
Az első angol csokoládégyár 1728-ban épült, Bristolban. A világ első szilárd csokoládéját a Fry csokoládégyár kezdte el árulni (ez a gyár később a Cadbury cégbe olvadt) 1842-ben. Tejcsokoládészeletet a Nestlé fivérek készítettek először 1876-ban.

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.

Legalapvetőbb csokoládéfajták, amiket mindenki ismer az egész világon: étcsokoládé, tejcsokoládé, fehér csokoládé. Hiába hívják a fehér csokit így, igazából nem is csoki, mert csak kakaóvaj van benne, kakaótartalma nincs. Ettől függetlenül persze mi ugyanúgy szeretjük :)

Rengeteg olyan receptes könyv van, amik csak csokis recepteket tartalmaznak. De nem csak szakácskönyvek léteznek. Szerintem sokan ismerik például Joanne Harris Csokoládé című könyvét. Meg kell, hogy mondjam, szívesen dolgoznék egy olyan csoki boltban. Az a sok finomság, amiket a könyv ír...:) És filmek is vannak, amiben a csoki központi szerepet játszik. Ismeritek a Charlie és a csokigyárat? Az biztos, hogy szívesen ellátogatnék egy ilyen gyárba is. Mondjuk ki nem? :D

Manapság vitatott téma, hogy a csokoládé egészséges-e, vagy nem. Egyesek szerint fogyasztása elhízáshoz vezet, mások szerint szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében.

Minél magasabb egy csokoládé kakaótartalma, annál egészségesebb.

A jó minőségű, fekete csokoládé több szempontból is jótékonyan hat a szervezetre: frissít; lassítja az öregedést; erősíti a memóriát; segíti a koncentráció fenntartását; természetes vérnyomáscsökkentő; fogyasztása jó hatással van a bőrre; boldogsághormont szabadít fel, ezáltal javítja a kedélyállapotot.
Finn kutatók kimutatták, hogy azok a babák, akiknek anyja a várandósság ideje alatt sok csokit evett, kiegyensúlyozottabbak és vidámabbak lettek.
Ez mind szép és jó, de ennek ellenére sajnos ha az ember túl sokat eszik belőle, akkor bizony hizlal. 10 dkg csokiban 500-550 kalória van átlagban.
És vigyázat: a csoki kialakíthat függőséget is! Szóval csak mértékkel együk.

Ezt a képet nézve biztos ti is arra gondoltok, hogy hmm, jól néz ki, megkóstolnám szívesen. Csakhogy ez nem akármilyen csoki. Ez a világ legdrágább csokija. 10 dkg ebből a finomságból 100 ezer forintba kerül. Nem viccelek.

A Chocopologie-t Fritz Knipschildt alkotta meg. A csokigolyó belsejében francia fekete trüffel található, amely nagyon sűrű és tömény csokoládé. A kézzel készült csoki külsejét pedig 70 százalékos Valrhona kakaómassza borítja, amely kakaóporral van beszórva.

Ez pedig a világ legnagyobb csokija. Örményországban készült, 4410 kilós, 5 és fél méter hosszú, 3 méter széles, és 25 centiméter vastag.

Egy főre jutó csokoládéfogyasztás (kg/év/fő)

1. Svájc: 10,3
2. Ausztria: 9,8
3. Írország: 8,8
4. Nagy-Britannia : 8,4
5. Norvégia: 8,3
6. Dánia: 8,2
7. Németország: 8,2
8. Svédország: 7
9. Belgium: 6,8
10. USA: 5,3
Magyarországban az egy főre jutó csokifogyasztás évente 4 kg.

És mennyi mindenre használható még a csoki: van csokicipő, csokiruha, csokiszerszám...:))

Remélem tetszett ez a kis "cikk", sokat kutakodtam, szerintem vannak benne érdekes dolgok :))

Források:

• Tudatos Vásárló
• Ötvenen túl
• Csupacsoki
• FN
• Mindmegette
• Wikipédia
• Mail Online